Bemutatkozás

Edelény az Edelényi-kistérség központja, a borsodi tájak egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el, a Bódva folyó hirtelen kiszélesedő völgyében, Miskolctól 25 kilométerre. Mai közigazgatási területét három település alkotja: a névadó Edelény, az 1950-ben hozzácsatolt Borsod és az 1963-ban csatlakozott Finke. Történelme szinte egyidős az emberiség történelmével, az ember megjelenésével, hisz már az alsó-paleolitikum időszakából találtak úgynevezett “kavicsiparhoz” tartozó eszközöket, melynek korát 400-200 ezer év körül valószínűsítik. A honfoglalás és az államalapítás legreprezentánsabb leletei a borsodi földváron kerültek elő, de több helyen is találtak szórványleleteket a város területéről. Edelény első okleveles említése 1299-ből származik, de Borsod már 1108-ban szerepel oklevélben. Az elmúlt századokban sok gazdája volt a településnek, akik közül a legjelentősebbek mindenképp említésre méltók: Bebek család (XV. sz.), Szapolyai János (XVI. sz.), 1566-tól I. Miksa (1564 – 1570) király birtoka, 1603-tól a Rákóczi családé, 1727-től L’Hullier János Ferenc és örökösei is birtokosok, 1820-tól a Coburgok.

Edelény és a hozzácsatolt települések fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt a középkorban és a feudalizmus időszakában. Az első komolyabb gazdasági változás 1838-ban történt, amikor a Coburgok cukorgyárat létesítettek. Az építéshez a téglát a Nagyvölgyben létesített téglagyárból biztosították.

A gőzgépek fűtéséhez pedig a fa mellett helyben bányászott barnaszenet használtak. Az újabb gazdasági fellendülést a XIX. század végi és a XX. század eleji iparfejlesztés jelentette, melynek köszönhetően a vállalkozók közül egyre többen igyekeztek megszerezni az edelényi szénterületek bányászati jogát. A XX. század elején a bányászat mellett a kisipar és a mezőgazdaság volt meghatározója a gazdaságnak.

A háborúk Edelény lakosságát is súlyosan érintették. Az 1945 utáni államosítás új gazdasági szerkezetet alakított ki. A nagyüzemi bányászat és a nagyüzemi mezőgazdaság lett jellemző. Az 1990. évi rendszerváltozást követően bezárt a bánya, felszámolták a termelőszövetkezetet, ami nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés helyét az egyéni gazdálkodás és a saját célra szolgáló szőlő-, gyümölcstermesztés vette át. A gazdasági szerkezet átalakulását a kereskedelem és szolgáltatási szektor arányának a megnövekedése is jellemzi.

A munkanélkülivé válás országos tendenciája az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta Edelényt. A helyi lakosok számára, a jó tömegközlekedési lehetőségeknek köszönhetően, volt lehetősége a közeli településeken, városokban munkahelyeket találni.

Majd a helyben létrejött vállalkozások és a befektetési szándékkal ideérkező befektetőknek köszönhetően is sikerült elkerülni a tömeges elvándorlást és a városban tartani a munkaerőt.
Edelény napjainkban is a térség gazdasági és kulturális központja.

A 2014-2020 időszakban városunk látványos fejlődésen ment keresztül, az Európai Uniós forrásoknak és a Magyar Kormány támogatásainak köszönhetően. Ezek közül a legjelentősebbek:

Megépült és átadásra került a Vásárcsarnok, ahol a helyi kistermelők rendezett körülmények között kínálhatják termékeiket a lakosság számára.
Jelentős mértékben bővültek a városban a sportolás, kikapcsolódás, pihenés lehetőségei a Városi Sport- és Szabadidőpark, a tanuszoda, kondicionáló park, tanösvény, pihenőpark és a Nagycsászta-szőlőhegyen lévő közösségi tér kialakításával.
A biztonságosabb közlekedést szolgálja a megépült kerékpárút valamint a bel- és külterületi úthálózat felújítása.
A „Jó szerencsét Császtán” pályázat keretében az Edelény bányászmúltját bemutató tematikus élménypark kialakítása és egy városnéző kisvonat beszerzése növeli a turisztikai vonzerőt.
Fiatalok számára lakások felújítása a helyben maradásuk biztosítása érdekében.

„Közösségi terek kialakítása és a leromlott városi területek rehabilitációja” című pályázati forrásból a város arculatát rontó, szegregátumban lévő ingatlanokat vásároltunk lebontási céllal és térfigyelő kamerarendszer kiépítése, bővítése valósult meg.
Felújított, energetikailag korszerűsített középületek: Mátyás óvoda és bölcsőde központi épülete és egresi, illetve finkei telephelyei; Polgármesteri Hivatal; Közösségek Háza; Bányász klub; Szociális Szolgáltató Központ; Idősek Otthona; Borsodi Tájház; Hadobás Pál Művelődési Központ.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelt szerepet szántunk az elmúlt években a közösségépítésnek, amelynek érdekében pályázati forrásokból különböző rendezvények, programok szervezésére, lebonyolítására került sor.

A tőkebeáramlás ösztönzése érdekében az önkormányzat egyik legfontosabb fejlesztési célja az ipartelepítés feltételeinek megteremtése, egy versenyképes, a befektetői igényeket kiszolgáló zöldmezős iparterület létrehozása, amely alkalmas ipartelepítésre.

Az iparterület Edelény külterületén, Sajószentpéter felől érkezve a Szent Márton úttól a Cseres útig, a 27. számú főközlekedési út mellett, összesen 9,6 hektáron található, GIPE övezeti besorolással.